udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
53
találat
lapozás: 1-30 | 31-53
Névmutató:
Szatmári László
1991. június 7.
Újraindítják a Bolyai Szabadegyetem előadássorozatát Kolozsváron, Erdély történelme, művelődéstörténete, irodalomtörténete, néprajza, valamint egyház- és vallástörténet témakörökben. Az előadók között ismert tudósok és irodalomtörténészek vannak: Bodor András, Jakó Zsigmond, Bitay Ilona, Csucsuja István, Magyari András, Imreh István, Egyed Ákos, Csetri Elek, Kovács András, Murádin Jenő, Benkő András, Szabó György, Székely Erzsébet, Mózes Huba, Egyed Emese, Antal Árpád, Kozma Dezső, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Erdő János és Buzogány Dezső. /Szatmári László: Bolyai Szabadegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./1997. február 28.
Febr. 28. és márc. 2-a között Csíkszeredában tartott tisztújító közgyűlést a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/. A tanácskozáson felszólalt Markó Béla szövetségi elnök, a Látó főszerkesztője is. Markó Béla a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyáról, a sajtónak a civiltársadalom építésében, a demokrácia megerősítésében játszott szerepéről beszélt. Kántor Lajos elnök kritikus hangú beszámolóban elemezte a romániai magyar sajtó helyzetét, bírálta az Orient Expressz és az Erdélyi Napló hasábjain 1995-ben megjelent támadásokat a MÚRE ellen, továbbá a Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltánnak a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos véleménye miatti támadásokat, valamint a sepsiszentgyörgyi Európai Időben megjelenő írásokat. Kántor Lajos elégedetlen azért is, mert "az alpáriságot, a dilettantizmust az elmúlt két évben sem sikerült visszaszorítani". A MÚRE elnöke bejelentette, hogy leköszön tisztségéből, egyúttal méltatta a MÚRE kitüntetettjeit, Lászlóffy Aladárt, Andrei Corneát, Muzsnay Magdát /kolozsvári rádió/, Szabó Csabát /Szabadság/, Tófalvi Zoltánt, Gúzs Imrét, Szatmári Lászlót, Bajza Györgyöt és Vincze Gyulát. Boros Zoltán, a román televízió bukaresti magyar adásának vezetője felvetette, hogy a rádió közszolgálati magyar nyelvű adásokat az egész országban egy hullámhosszon kellene sugározni, így a magyar hallgató egyetlen összefüggő, nagy területre szétszórt, több stúdió által készített műsorfolyamot hallgathatna. Bejelentette, hogy az RTV első csatornáján eddig sugárzott hétfői másfél órás magyar nyelvű adás kétórás lesz, bár 17 órakor megszakítja egy román nyelvű híradó. Boross Zoltán állást foglalt a helyi stúdiókra épülő, országhatárokon átívelő magyar televíziózás mellett. A közgyűlés Ágoston Hugót, a bukaresti A Hét c. hetilap 53 éves főszerkesztő-helyettesét választotta a MÚRE elnökévé. Ügyvezető elnökké Gáspár Sándort, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőjét, az egyesület eddigi főtitkárát választották meg. Kántor Lajos bejelentette, hogy nemcsak lemond elnöki tisztségéről, de a szervezetből is kilép, mert nem látja biztosítottnak a továbbiakban a MÚRE eredményes tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ A Szabadság megkérte Kántor Lajost, indokolja meg döntését. Kántor elmondta, hogy tiltakozása Gáspár Sándor újraválasztása ellen szól, akit alkalmatlannak tart erre a tisztségre erőszakossága, vezetői módszerei miatt, nevéhez önérdekű ügyeskedések, "kis piszkos ügyek" fűződnek. Arra a kérdésre, hogy MÚRE-elnökként miért nem lépett fel Gáspár Sándor visszaélései ellen, Kántor elmondta: többször szóvá tette kifogásait, de határozottabban kellett volna fellépnie. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Gáspár Sándor erre márc. 4-én válaszolt: Értetlenül fogadta Kántor Lajos nyilatkozatát, hiszen az utóbbi két évben nem adott hangot kifogásának, sőt, a közgyűlésen előterjesztett jelentésében sem esett szó erről. "Kántor Lajos nyilatkozata önmagát minősíti." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./1997. március 12.
A Művelődés mellékleteként megjelenő Könyvesházat 1996 márciusában Kiss Jenő, az EMKE Könyvtári Szakosztályának elnöke támasztotta fel, Simon Attila szerkesztésében. 1996-ban négy Könyvesház-szám jelent meg, azonban nincs pénzügyi alap a folyamatos megjelenéshez. Februárban új könyves lap jelent meg, a Könyvjelző /Csíkszereda/, szerkesztője Simon Attila. Bencze Tibor, a Corvina Könyvposta Kájoni Kiadójának igazgatója elmondta, hogy anyagilag támogatja a Könyvjelző megjelenését. A lappal párhuzamosan katalógust is kiadtak és azt tízezer példányban szórták szét Erdélyben. Ennek alapján sok megrendelés futott be, ebből fedezik az új folyóirat költségeit. A szórványból is jött sok könyvrendelés. /Szatmári László: Új könyves lap. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./1998. május 23.
Május 23-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban találkoztak az alakulásának fél évszázados évfordulóját ünneplő Művelődés /Kolozsvár/ szerkesztői és barátai. Szabó Zsolt főszerkesztő vázolta a folyóirat történetét. Bemutatták az erre az alkalomra készült Művelődés-antológiát /A közművelődés szolgálatában, szerkesztette Gábor Dénes és Szatmári László/, melynek anyaga a lap 1990 és 1994 közötti keresztmetszetét adja. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarországnak támogatni kell a határon túli magyarok szellemi életének stratégiailag fontos fórumait /így a folyóiratokat is/ és nem helyi kuratóriumokra /érdekekre/ kell azok támogatását bízni. /Szatmári László: Ötvenéves a Művelődés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./1998. november 17.
Egy éves a tavaly októberben indult Székelyföld /Csíkszereda/ irodalmi folyóirat, melyet a megyei tanács is támogat. Végre azt csinálja, amit szeret, nyilatkozta Ferenczes István főszerkesztő, a kinyomtatott ezer példány elfogy. Rengeteg pozitív visszajelzést kapnak. Már könyvtáruk is van, a Népszava szerkesztősége 25 ezer kötetet ajándékozott a szerkesztőségnek. Az állományt most dolgozzák fel. György Attila szerkesztő elmondta, hogy szeretnének könyvrecenziókat, kritikákat is közölni. Lövétei Lázár László a fiatal irodalmároknak szeretne teret nyitni, emellett továbbra is besegít az Előretolt Helyőrség /Kolozsvár/ szerkesztésébe. Molnár Vilmos szerint a Látó /Marosvásárhely/ és a Korunk /Kolozsvár/ folyóiratok között van a helyük. /Székelyföld, Isten éltessen! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17., átvétel a Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6-i számából, az interjúkat Szatmári László készítette/1999. augusztus 6.
Bemutatták Vincze Gábor Illúziók és csalódások /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda/ címû könyvét. A szerzõ célja, hogy a nagyközönséggel értesse meg, valójában mi is történt az erdélyi magyarsággal 1944 õszétõl 1989 végéig. Könyvében szerepelnek a különbözõ magyar?román határtervezetek, a baloldali Groza-kormány nemzetiségpolitikája, bemutatta a magyar vagyonok megszerzését célzó román törekvéseket, az 1945-ös földreformot és következményeit, a magyar szövetkezetek küzdelmeit önállóságuk megvédéséért, az oktatásügy helyzetét, a második világháború utáni csángósorsot és a magyar egyházak helyzetét. A ?80-as években Tötössy Istvánné készített doktori disszertáció a Magyar Népi Szövetség történetérõl, majd 1990-ben Lipcsey Ildikó történésznek jelent meg egy kandidátusi disszertációja ugyanerrõl a témáról. Ezek a dolgozatokat mára szemléletükben elavultak, tényanyagukban hiányosak. Mindenesetre õk voltak az elsõk, akik ezzel a témával elkezdtek foglalkozni. - Vincze Gábor megállapíthatta, hogy nem látja a huszonéveseket, az utánpótlást, akik foglalkoznának ezzel a korszakkal. Vincze Gábor ugyanis Bárdi Nándorral /Teleki Alapítvány munkatársa/ Kolozsváron, az egyetemen tartott két félévres kurzust magyar történelem szakosoknak. Reménykedtek, hogy sikerül találni a hallgatók között olyanokat, akik majd a jövõben Erdély jelenkori történelmével foglalkoznak. Azonban csalódniuk kellett, a fiatalok nem akarnak dolgozni. /Szatmári László: Beszélgetés Vincze Gábor történésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), 1999. aug. 6./ Vincze Gábor /Szeged/ történész nyolc éves kutatómunkáját tartalmazza az Illúziók és csalódások /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda/ címû kötete. Vincze Gábor Szegeden végezte az egyetemet, ahol két professzor, Csatári Dániel marxista történész és fiatalabb kollegája, Raffay Ernõ foglalkozott Erdéllyel. Õk voltak azok, akik a nyolcvanas évek elején viszonylag nyíltan beszéltek arról, hogy milyen nacionalista, elnemzetlenítõ politika folyik Romániában. Vincze Gábor rájött, hogy a legkevesebbet a '45 utáni évtizedekrõl lehet tudni, így választotta ezt a kutatási területet. Elõször elkészítette a kronológiát, ami 1994-ben könyv alakjában is megjelent, A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1953 /Budapest-Szeged, 1994 - Kisebbségi Adattár I./ címmel. "Az illúziókat követõ csalódások, azt hiszem ciklikusan váltakozva végigkísérték az elmúlt nyolcvan évet. Az alcímet - Fejezetek a romániai magyarság második világháború utáni történetébõl - adtam, mert ez nem egy kész monográfia." - nyilatkozta Vincze Gábor. Ezt a könyvet nem egy szegedi történésznek kellett volna összeállítania, vallja Vincze Gábor. "Sajnos, az erdélyi magyar jelenkor-történetírás mint olyan, kis túlzással szinte nincs is." "Sajnos, Magyarországon is egyedüli kutató vagyok, aki ezzel a témával foglalkozik." "Elsõsorban Erdélyben kellene kinevelni egy jelenkor-történész csapatot". Az RMDSZ fejlõdését látva, egyre inkább emlékeztet a Népi Szövetségnek a hibáira, állapította meg Vincze Gábor. /Daczó Dénes: Könyvemet nem egy szegedi történésznek kellett volna írnia. Beszélgetés Vincze Gáborral könyvbemutatója ürügyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./2000. február 9.
A marosvásárhelyi Állami Magyar Színházhoz színészeiből áll a vendégszereplő Gruppen-Hecc kabarétársulat. Csíkszeredai vendégszereplésül alkalmával mondták el véleményüket a színészek biztonságérzetéről és az elmulasztott színházi reformról. Megállapították, hogy ideje eltűnőben van a színészközpontú színház, a színházakon belül egyre nagyobb hatalmat biztosítanak az igazgatóknak, a rendezőknek, a társulatvezetőknek. A színész kiszolgáltatott bábu lett. Ebben a kolozsvári színház volt az úttörő, őket követték a temesvári, majd a sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi társulatok. - Színházi reform 1990 óta nem volt. 1993-ban készült reformterv, de nem valósították meg. Jelenleg minden színészt versenyvizsgával vesznek fel, mindenkivel éves szerződést kötnek, amelyet lehet hosszabbítani. Négy esztendő után megkötik a meghatározatlan időre szóló munkaszerződést. Ez esetben egyfajta biztonságban van a színész. A Gruppen-Hecc kabarétársulat 1991-ben alakult meg, Erdélyben ez az egyetlen magyar politikai kabaré. Ez magántársulat, a marosvásárhelyi színház vezetősége nem barátja ennek a vállalkozásnak. Ez a csapat olyan falvakba jut el, ahová a színház évek óta be nem teszi a lábát. A vásárhelyi színházban megszűnt a falura járás, ez már nem divat. - A marosvásárhelyi színház művészeti vezetésének kinyilvánított szándéka a nagy drámairodalom megközelítése, a közönség már nem érdekli a vezetőséget: egy esztendő alatt 27 ezer nézőt vesztett a marosvásárhelyi színház, ebből 15 ezret a magyar társulat. /Szatmári László: Kiszolgáltatott bábuk a színészek. Beszélgetés egy elmulasztott reformról. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./2000. március 3.
Egy éve, február 20-án hunyt el az erdélyi képzőművészet jeles napszámosa, Plugor Sándor, barátoknak, művészetek kedvelőinek Pösö. A sepsiszentgyörgyi Képtárban márc. 4-én nyitják meg emlékkiállítását. /Plugor Sándor emlékkiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./ Márc. 4-én megnyílt Sepsiszentgyörgyön Plugor Sándor emlékkiállítása. A művésznek életében ilyen méretű kiállítása Sepsiszentgyörgyön sohasem volt: 154 grafika, olajfestmény, metszet sorakozik a falakon. A tárlatmegnyitó befejezéseként Mátrai László színművész Csíki László Vázlatrajz P. S haláláról, Váta Lóránd pedig Plugor Magor Az írnok panasza című versét szavalta el. /Váry O. Péter: Plugor Sándor-emlékkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./ Plugor Sándor /Kökös, 1940. márc. 4. Sepsiszentgyörgy, 1999. febr. 20./ Kolozsváron végzett, a Képzőművészeti Akadémián. Festményeiben és rajzaiban mindvégig a háromszéki ember örömét, bánatát jelenítette meg. Kiállított erdélyi városokban és Budapesten, Bukarestben, Arlingtonban, Dortmundban és máshol is. Karcokat készített Illyés Gyula, Ady Endre, József Attila, Szilágyi Domokos és Farkas Árpád versei ürügyén. /Miklóssy Mária: Háromszék művésze, Plugor Sándor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./ Az emlékkiállításra elkészült a Plugor Sándor munkáit, a munkásságát elemző írásokat tartalmazó Egy rajzoló az írók között alcímet viselő album, szerkesztője Jánó Mihály és P. Miklóssy Mária festőművész, Plugor Sándor özvegye. /Szatmári László: Egy rajzoló az írók között. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./2000. március 4.
Az erdélyi magyar könyvkiadás támogatásával foglalkozott Szatmári László cikkében. Többek szerint a magyarországi támogatás léte nehezíti meg a valós értékrendű könyvkiadást, a helyi, hazai támogatási rendszerek kiépítését. Egy példát emlegetnek: Petőfi összes verseit az egyik hazai kiadó tekintélyes anyaországi támogatással, jóval gyengébb minőségben, jóval drágábban adta ki, mint egy támogatás nélkül működő magyarországi kiadó. A két könyvet egyidejűleg árulták az üzletekben, s a vásárló nyilvánvalóan az olcsóbb és jobb minőségű magyarországi verseskötetet vitte haza... Olyan esetekről is beszélnek szakmai berkekben, hogy több, támogatással megjelent könyv valamely raktárban rohad; bár közönségsikernek örvendene, eladása a kiadónak már nem föltétlen érdeke. A folyószámlára beérkezett az igényelt támogatás, a könyvet ki is nyomtatják, deklarált vesztességük megtérült (rossz nyelvek szerint még nyereség is marad), aztán néhány példányt elküldenek illetékes helyekre, hogy igazolják a megjelenést. (Persze, a vállalt példányszámot is számlákkal tudják igazolni.) /Szatmári László: Könyvvásárlás cipőtalpalással. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./2000. március 10.
Márc. 7-én Csíkszeredán telt házas bemutatót tartott a Hargita Állami Székely Népi Együttes. A Múltunk-jelenünk-jövőnk című produkció nemcsak az erdélyi táncokból adott ízelítőt, hanem a Kárpát-medencében élő magyarok gazdag tánckincséből is. A produkció rendezője-koreográfusa Timár Sándor Állami- és Erkel-díjas érdemes művész, akit munkájában felesége, Böske és fia, Mihály segített. Ha nem vigyázunk a múltunkra - figyelmeztetett Timár Sándor -, és hagyományainkat nem adjuk át az egymást követő nemzedékeknek, akkor nem lesz jövőnk. - Talán a leglátványosabb műsorszám az Öt legény tánca volt, a kalotaszegi legényes motívumaira épülő tánc. /Szatmári László: Múltunk-jelenünk-jövőnk. A Hargita Állami Székely Népi Együttes bemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./2000. április 21.
Hargita megye kultúráját két alapvető összetevő - a népművészet és a képzőművészet - határozza meg. Vitathatatlan, hogy a vidék huszadik századi csúcseredményeit leginkább a képzőművészet eredményezte állapította meg Szatmári László. A Barabás Miklós Céhen kívül Erdélyben jelenleg csupán néhány hivatalos formában működő, bejegyzett művészcsoportosulás létezik: a székelyudvarhelyi Udvar, amely Bíró Gábor festőművész kezdeményezésére jött létre; a Csíkszeredában bejegyzett Grund 2000 Művészeti Alapítvány és az 1999-ben megalakított Hargita Visual Art, a Hargita megyében élő, tevékenykedő képző- és iparművészek egyesülete. Ez utóbbi szándékai között szerepel a középfokú művészeti oktatás támogatása, a szakmai kapcsolattartás a romániai, anyaországi és külföldi egyesületekkel, megyei jellegű, illetve időszakos csoportos, egyéni és vendégtárlatok rendezése és kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozása. Csíkszereda Városi Tanácsa a Hargita Visual Art Egyesület használatára engedte át a csíkszeredai Virág utcai galériát. Példamutató Siklódy Ferenc fiatal grafikus kezdeményezése, aki a székelyföldi képzőművészeti múlt közismert és kevésbé ismert alakjainak rajzolt és írott portréival egy majdani erdélyi képzőművészeti lexikon alapjait veti meg. A közel 300 nevet felölelő listából több mint száz portré el is készült. - Az erdélyi magyar művészet legújabb kori történetében a szobrászat a lassú, csendes változások terepe volt. Elég említeni a Szervátiuszék farkaslaki Tamási-emlékművét, Kulcsár Béla (és Hunyadi László meg Kiss Levente) agyagfalvi szoboregyüttesét, Márkos András székelykeresztúri Petőfijét, a gyergyószárhegyi szoborpark néhány ténylegesen kiemelkedő alkotását, vagy a jelenben Hunyadi László, Bodó Levente, Székely József, Burján Gál Emil munkáit. Csíkszereda nem foglal el tekintélyes helyet a köztéri szobrok lelőhelyeinek lajstromán. (Elkészült viszont Nagy Ödön alkotása, Gál Sándor honvédezredes mellszobra; felállították Vetró Andrásnak Zsögödi Nagy Imrét mintázó szobrát, s a közelmúltban Nagy Ödön és Ercsei Ferenc közös művét, Petőfi Sándor mellszobrát.) És milyen köztéri szobrok vannak még Csíkszeredában? A Felszabadító román katona emlékszobor (Marius Butunoiu alkotása), a Mikó-vár előtt a Petőfi- (Szobotka András műve) és Balcescu-szobor (Doru Popovici műve), a Jégpalota előtti Hokizók (Tőrös Gábor alkotása), Bodó Levente Márton Áron-mellszobra, Nagy Ödönnek egy térplasztikája. - Szatmári hangsúlyozta, hogy a köztéri szobrászat megakadt valahol negyven-ötven évvel ezelőtt. Szobrokat erdélyi magyar művészektől alig (vagy egyáltalán nem) rendelt a közület, s ha 1990-től a tiltás oka megszűnt, a közigazgatási intézmények vagy az ún. civil szférához tartozó közületek, egyesületek, alapítványok stb. elsősorban emlékszobrokat rendelnek a szobrászoktól, ezeket is hagyományos formában, kívánják. - Ideje lenne a képzőművészet működéséhez és kibontakozásához nélkülözhetetlen stratégiát megtervezni. Kezdetben az ezen a vidéken élő/tevékenykedő alkotók munkásságát kellene bemutatni (katalógusok, tanulmánykötetek, bibliográfiák készítése, vándorkiállítások szervezése). Közületi támogatással kell feltárni a vidékről elszármazott jeles képzőművészek életműveit. Szatmári kifejtette, hogy szükséges az előttünk járó alkotók habitusának, képzőművészeti attitűdjének a megismerése, "hiszen csak akkor számolhatunk biztos jövővel, ha múltunkat ismerjük és megbecsüljük. Ideje volna már elkészíteni az erdélyi képzőművészeti lexikont, melyben a székelyföldi alkotóknak élenjáró szerep jutna." /Szatmári László: Vidékünk képzőművészetének szubjektív megközelítése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ A Székelyföld 2000 konferencián elhangzott előadás rövidített változata2000. május 5.
Csíkszeredában a Városi Művelődési Házban rendezett tárlattal a kiállítók köszöntötték egykori iskolájukat, a Nagy István Művészeti Középiskolát. A huszonnyolc kiállító számára ez a hely, ahonnan indultak, s ahová most visszatértek. /Szatmári László: Tisztelet az Iskolának. A Nagy István Művészeti Középiskola egykori diákjainak kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./2000. június 16.
Jún. 16-án ünnepélyes bemutatták be Mátyás József festő és grafikus állandó tárlatát Csíkszentmártonban. A község jeles szülöttjét, a Déván élő művészt köszöntötték közelgő 70. születésnapja alkalmából. Márton Árpád festőművész méltatta az ünnepelt munkásságát, és Gaál András festőművész átadta a Szárhegyért emlékérmet. - Az állandó tárlat a Szent Márton Társulat kezdeményezésére született meg. Mátyás József újabb négy festményét ajándékozta a kiállításnak. /Szatmári László: Beszélgetés Mátyás József képzőművésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./2000. július 7.
A magyar kormány meghívására június végén a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Hannoverben, a magyar pavilonban a világ magyarságát képviselte. Az együttes tagjai az elmúlt hét végén tértek haza a világkiállításról, ahol nagy sikert arattak. András Mihály, a együttes művészeti vezetője nyilatkozott a hannoveri útról. A magyar nemzet kultúrájában egységes, államhatárainktól függetlenül Ezért képviselték a magyar nemzetet, hiszen műsoruk a kárpát-medencei magyarok népi kultúráját tükrözte. Hannoveri magyar családok szállásolták el őket. - Fellépéseiken majdnem minden alkalommal a külföldiek is beálltak a táncba. Azt mondták a táncukról, hogy óriási benne az életerő, hiteles, mert létező népi kultúra. /Daczó Dénes: Beszélgetés András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ A hannoveri világkiállításon való fellépés után az együttes tagjai is érezhetik, érdemes itt dolgozni, állapította meg András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója. A világ felfigyelt az együttesre. Az együttes fellépett Bábolnán és Gödöllőn, a Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozóján. - Az idei esztendő rengeteg fellépési lehetőséget jelent az együttesnek. Idén is megrendezik például a Prímások Találkozóját, augusztusban Kelet-Magyarországon vendégszerepnek, október 2-án fellépünk Budapesten, a Nemzeti Színházban Tímár Sándor koreográfus születésnapi gálaműsorán. Október 13-14-én ünneplik a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes harmincadik születésnapját. Még idén fellépnek az anyaország határain túli nagyobb magyar településeken, hét országot érint ez a turné. Elkíséri őket a Duna TV és az MTV1 stábja. /Szatmári László: Beszélgetés András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./2000. augusztus 11.
A nemrég indult Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóirat második számát veheti kézbe az érdeklődő. Szatmári László Plugor Sándorra, az 1999 februárjában elhunyt grafikusra emlékezett. Németh Júlia tanulmánya a Barabás Miklós Céh 1999-es kolozsvári kiállításáról szól. A festő, műkritikus, művészeti író, élsportoló, feltaláló stb. Vásárhelyi Ziegler Emilről Murádin Jenő írt hiánypótló tanulmányt. Ziegler 1945-ös Ausztráliába való emigrálása után teljesen feledésbe merült. /Erdélyi Művészet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./ 2000. szeptember 22.
Homoródszentmártonban a több mint két évtizede folyamatosan működő nyári festőtábor mellett újabb kezdeményezés bontakozott ki: a tábor e vidék, a Homoród mente építészeti és tárgyi-szellemi életformája által kínált lehetőséggel kívánt élni. A tábornak konkrét célja is volt, a téralakító közös munka, a jelteremtés szándéka. Az alkotók a vártemplom falának egy hiányzó részletét kívánták rekonstruálni. Nem tudományos igénnyel, hanem a művészet eszközeivel. "Ez az alkotás egy közösség emlékműve, mementó is - és csupán mirajtunk múlik, hogy az ipari vagy méginkább informatikai civilizáció romboló hatása miatt a közösség sírköve vagy éppen nélkülözhetetlenségének dicső jele lesz." - írta Szatmári László. /Szatmári László: Szobrok, domborművek. Homoródszentmárton mesterséges falmaradványa. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./2000. szeptember 22.
Gyergyóalfalu alkotóinak kiállításával zárult a Gyergyószárhegyen megrendezett alkotótábor. A szárhegyi Alkotóközpont a gyergyóalfalusi önkormányzattal karöltve, katalógus kiadását is tervezi; a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó Műterem sorozata által felvállalt kötet a Gyergyóalfaluról indult képzőművészek munkásságát mutatja be.- Az alfalusiak katalógusa, remélhetően, pontosan fog hírt adni e település művészeti sajátosságairól - hogy messzi földön hirdethesse e nép tehetségét. /Szatmári László: Alfalusi képzőművészek alkotótábora. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./2000. október 14.
Csíkszeredában okt. 13-án megnyitották Márton Árpád festőművész gyűjteményes tárlatát. A hatvanadik életévét betöltő alkotót Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány elnöke köszöntötte. Erdei István, Csíkszereda alpolgármestere átadta a Csíkszereda 2000 emlékérmet, majd Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője átadta a művésznek a Határon Túli Magyarság Szolgálatában kitüntetést. Szatmári László bemutatta a Pallas-Akadémia Kiadó által, a Műterem sorozatban megjelentetett művészalbumot, amelyet Márton Árpádnak ajánlottak tisztelői. /Márton Árpád köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./2000. november 10.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Pro Professione Alapítvány támogatásával néhány hónapja megkezdődött Hargita megye művészeti múltjának alapos dokumentálása. A tervezett tanulmánysorozat és dokumentáció most készül. A Székelyföldi képzőművészek és műemlékek elnevezésű tervezet dokumentációjába bekerült, többek között, Siklódy Ferenc portrécsarnoka. A portrégaléria anyaggyűjtését Szatmári László végezte. Mindez egy majdani erdélyi képzőművészeti lexikonnak is megvetné az alapjait. Ehhez a munkához kapcsolódik a gyergyószárhegyi képzőművészeti gyűjtemény minden egyes darabjának digitális megörökítése és felmérése. Másik jelentős anyag a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium állagmegóvási terve. A dokumentáció tartalmazza a jeles iskola múltját felelevenítő tanulmányt is. A harmadik súlypontos anyag Gyergyószárhegyről szól, és a hozzá kötődő jeles személyekről. /Szatmári László: Székelyföldi képzőművészek és műemlékek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./2000. november 17.
A közelmúltban 70. életévét betöltő Mátyás József festő, grafikus életművének jellemző szeletét mutatta be a Kriterion Galéria. A Csíkszeredában kiállított anyag valójában a szülőfalunak felajánlott gyűjtemény. Mátyás József állandó kiállítása 1996-ban jött létre Csíkszentmártonban, s a gyűjteményt kezelő Szent Márton Alapítvány ezt vándorkiállítással kívánja bemutatni a székelyföldi városokban. /Szatmári László: Mátyás József csíkszeredai kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./ Mátyás József 1930. június 27-én született Csíkszentmártonban, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett 1956-ban. Petrozsényben telepedett le, 1971-ben Dévára költözott. Kiállított már Moszkvában, Genfben, Bécsben, Helsinkiben, Athénban, Budapesten, Torinóban, Milánóban, Buenos Airesben, Pekingben is.